Téves öndiagnózis és a helytelen kezelés következményei
Laikus megfigyelés és szakértői diagnózis különbségei!
Bőrtípusok és állapotok tudományos meghatározása!
A bőr típusát elsősorban a faggyú- és víztartalom alapján szokták kategorizálni: hagyományos megkülönböztetés szerint ismerünk normál, száraz, zsíros és kombinált bőrt.
Tudományos szempontból a bőr nedvességtartalmát és a szaruréteg (stratum corneum) barrierfunkcióját mérik (pl. transzepidermális vízvesztés, lipidtartalom), valamint a sejtrétegeken belüli ceramid- és lipidszintet.
Az érzékeny bőr nem önálló „bőrtípus”, hanem inkább egy reakciókészségi állapot: olyan szindrómának tekintjük, amikor a bőr normál környezeti ingerekre (pl. kozmetikumok, hideg, meleg) is fájdalmas, égető, viszkető érzést ad vissza, miközben látványos bőrbetegség nem mutatható ki. Ez az IFSI konszenzus-definíciója (International Forum for the Study of Itch) szerint független a Fitzpatrick-színtípusoktól és inkább idegrendszeri vagy barrierelváltozásokhoz kötött.
Más bőrállapotok (akne, ekcéma, rosacea stb.) rendszerint jól behatárolható diagnózisok, amelyekre jellegzetes klinikai tünet (például komedók aknénál, hámló foltok ekcémánál) utal. A laikus megítélés gyakran csak a bőr felszínén tapasztalható tünetekre (fénylő bőrfelület, apró pattanások, kipirosodás, feszülő érzés) támaszkodik, míg a tapasztalt kozmetikus szakember és a dermatológus a bőr barrierfunkcióját, mikroszkópos eltéréseit és átfogó kórelőzményt is figyelembe veszi.
Sok félreértés abból adódik, hogy a laikusok első sorban a látvány alapján ítélnek. Például a túlzott faggyús fénylő arcbőr látszólag zsíros bőrre utal, holott a bőr talán valójában dehidratált és vízhiányos – ilyenkor a bőrgát hatékonysága csökken, a bőr kipirosodhat, még ha zsírosnak is tűnik.
Hasonlóképpen az apró pattanásokkal, gyulladásos csomókkal járó rosaceás bőr könnyen aknéra emlékeztet, pedig a rosacea alapvetően a bőr hajszálereinek és az idegi szabályozásnak zavarát jelzi, erős bőrpír és égő érzés kíséretében. Tanulmányok kimutatták, hogy a papulopustuláris rosacea esetén a bőrpír, égő, száraz és viszkető tünetek lényegesen gyakoribbak, és a bőr víztartalma, illetve a zsírtartalma is alacsonyabb, mint az aknés bőr esetében. Ezért aki laikusként aknét diagnosztizál, retinoiddal vagy szalicilsavval kezeli, valójában a sérült barriert és a gyulladást fokozhatja.
Az érzékeny bőrt az emberek maguk is gyakran tévesen állandó tulajdonságnak gondolják, holott a szakmai definíció szerint inkább egy átmeneti túlérzékenységi állapot. Például bizonyos UV-szűrők okozta irritáció esetén az ember azt gondolhatja, „érzékeny a bőröm”, pedig a kiváltó ok egy konkrét összetevő. Ezért a laikus gyakran nem ismeri fel a kontakt (érzékenységi) vagy fotoallergiás reakció jeleit, amelyekkel a bőr egy adott kémiai szer hatására reagálhat.
A hétköznapi öndiagnosztizálásnál nem áll rendelkezésre objektív méréseken alapuló, tudományos kritériumrendszer, vagy valós gyakorlati tapasztalat, emiatt előfordul, hogy a tünetek mögött álló mechanizmust (vízvesztés vs. túlzott faggyútermelés) a laikus vagy a “csodálatos” online tudatos bőrápolási tanácsadó nem ismeri fel és elindulhatunk a „tudatos bőrkárosítás” útján!
Gyakori félrediagnosztizálások és okai
„Zsírosnak” hitt, de valójában vízhiányos bőr:
A dehidratált, száraz bőr gyakran válaszol fokozott faggyútermeléssel, hogy védeni próbálja a bőrt. Mivel ilyenkor a felület fényes lehet és a pórusok eltömődnek, a laikus hamisan úgy gondolhatja, hogy a bőr zsíros. Pedig a valódi ok a gátfunkció romlása (magas TEWL), és nem a túlzott faggyúmennyiség.
„Pattanásos” bőr helyett valójában rosacea vagy egyéb érzékenység:
Ha valaki apró gyulladásos göböket lát az arcán, aknét gyaníthat. Valójában azonban különböző bőrállapotok okozhatnak hasonló tüneteket. A papulopustuláris rosacea gyakran hasonlító elváltozásokat okoz, de nála főleg a bőrpír és az égő viszkető érzés a domináns tünet, míg a faggyútermelés nem emelkedett. Ha laikus aknés kezelésbe kezd (pl. benzoyl-peroxid vagy erős savak használatával), az tovább rontja a gyulladást és a bőrbarriert. Ritkább ok lehet a fungus acne (Malassezia-folliculitis) vagy irritatív kontakt dermatitisz is, amelyeket csak szakember tud elkülöníteni.
„Érzékenynek” vélt bőr, közben instabil kozmetikai összetevők okozta irritáció:
Gyakran az derül ki, hogy amiért a bőrünk gyulladással vagy pattanásokkal reagál, kipirosodik vagy ég, azt valójában egy adott kozmetikai szer váltja ki (pl. UV-szűrő, káros emulgeátorok). Különösen az ún. instabil, kémiai UV-szűrők (mint az avobenzon, oktokrilén, homoszalát stb…) bomlástermékei okozhatnak irritációt vagy fotoallergiát. Laikusként ezt „érzékeny bőrképnek” tulajdonítjuk, pedig a kiváltó inger a kozmetikum fotodegradációja. A szakirodalom szerint például az oktokrilén erős allergénnek minősül: gyerekeknél kontakt dermatitiszt, arra hajlamos felnőtteknél pedig főleg fotoallergiát okozhat. Ha a tüneteket okozó konkrét hatóanyag nem ismert, akkor a bőrállapot „érzékenynek” tűnhet, noha patológiailag nem genetikai érzékenységről, hanem külső irritációról van szó. Ennél a gyakori esetnél mivel a problémát kiváltó okokat nem szüntetjük meg, bármit is illsztünk be a rutinunkba, az csak súlyosbíthatja bőrünk állapotát.
Téves öndiagnózis és a helytelen kezelés következményei
A téves diagnózisok következménye, hogy a bőrápolási termékek és hatóanyagok nem a megfelelő probléma ellen hatnak. Így gyakori a túl erős kezelés: száraz vagy dehidratált bőrre például agresszív, durva szulfátos, anionos lemosót és savas peelinget használunk, ami tovább rontja a szaruréteg állapotát és fokozza a vízvesztést. Kutatások szerint a már megrongálódott barriernél a szalicilsav bőrön való átjutása akár több százszorosára nőhet, ami még intenzívebb irritációt okoz.
Hasonlóképpen, ha valaki érzékeny bőrűnek hiszi magát, de akne elleni hatóanyagokat (retinoid, AHA/BHA hámlasztó) alkalmaz, a bőr könnyen kipirosodik, hámlik és kiújul az irritáció. A topikális retinoidok valóban hatékonyak az akné és öregedési jelek ellen, de jelentős irritációs mellékhatással járhatnak – egészséges bőr esetén fokozatos bevezetés és kiegészítő bőrvédelem szükséges. A nem megfelelő védelem miatt a bőr érzékenysége tovább nő, és egy ördögi kör alakul ki: a romló barrier miatt egyre több aktív anyag jut be mélyebben, ami egyre több gyulladást okoz.
Összességében a helytelen termékhasználat (túl erős lemosók, hámlasztók, retinolok, stb.) felborítja a bőr fiziológiás egyensúlyát és súlyosbíthatja az eredeti panaszt is. Ilyenkor a megoldás nem a skinfluenszerek által ajánlott újabb “best ever” kozmetikumok megvásárlása, hanem a hiteles és gyakorlati tapasztalattal rendelkező kozmetikus szakember felkeresése!
