Sáfrány őssejt kivonat
Az őssejt-technológiák iránti kereslet exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedben. A kifejezetten a kozmetikai piacon felkapott jelenlegi őssejt-technológiák merisztematikus sejteket használnak, amelyek nem differenciálnak növényi őssejteket egyszerű sejtkivonatból, specifikus aktivitás nélkül. A jelenlegi piaci kínálaton túlmenően a biotikus stressz alkalmazása mellett döntöttünk a másodlagos metabolitok képződésének elősegítésére. Ez az újszerű megközelítés sejtdifferenciálódást vált ki, és lehetővé teszi a készítők számára, hogy finoman személyre szabják a készítményeket, meghatározzák az aktivitást és a bőr előnyeit, miközben a márka megkülönböztetését kínálja.
A sáfrány témájú testápoló termékek a fűszerben természetesen jelen lévő fenolos vegyületek, például a galluszsav specifikus aktivitását hasznosítják. Ezek a vegyületek a kozmetikai piacot olyan növényi eredetű őssejt összetevőkkel látják el, amelyek antioxidáns, hidratáló és gyulladáscsökkentő hatást biztosítanak a készítményekben.
A sáfrányt széles körben használják fűszerként, gyógynövényként és élelmiszer-adalékanyagként a világ mediterrán és szubtrópusi vidékein. Az utóbbi időben azonban a táplálkozási iparban a figyelem eltolódott, és ez a fűszer antioxidáns tulajdonságai miatt került most a figyelem középpontjába. A sáfrány túléli a zord környezetben, száraz, forró nyarakat és enyhe, nedves teleket, ami arra késztette a növényt, hogy másodlagos metabolitokat termeljen, hogy túlélje és boldoguljon ilyen körülmények között. A természetes szelekció révén az élőlények megtanultak alkalmazkodni a kedvezőtlen körülményekhez, hogy túléljenek környezetükben. A Crocus sativus, a virág, amelyből sáfrányt készítünk, tolerálja a környezeti és nedvességingadozásokat. Előfordulhat, hogy nyáron az élőlényeknek ellenállniuk kell a nap perzselő hőjének, télen pedig szélsőséges nedvességküszöbük van. A sáfrányvirág alkalmazkodott ahhoz, hogy ilyen körülmények között is boldoguljon. Annak érdekében, hogy túlélje a nyarat, a sáfrányvirágok alkalmazkodtak ahhoz, hogy megtartsák a nedvességet a téli hónapoktól a száraz, forró nyári hónapokig.
A kutatások azt mutatják, hogy a növényi őssejtek lassíthatják a bőr öregedését azáltal, hogy megvédik a külső stressztől, és megőrzik a bőr fiatalos megjelenését, hosszabb ideig. Ez a felfedezés megnyitotta az ajtót a kozmetikai őssejtkutatásban, és technológiai fejlődést biztosított a kozmetikai iparban. A fenol vagy másodlagos metabolitok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a növény kölcsönhatásba léphessen környezetével, lehetővé téve az alkalmazkodást, a védekezést és végső soron a túlélési képességet az ideálisnál kedvezőtlenebb körülmények között.
A növények számos másodlagos anyagcsereterméket termelnek, például a növény virágillatát és pigmentjét, amelyek úgy fejlődtek ki, hogy vonzzák a beporzókat, növelve ezzel a megtermékenyítési arányt. Egyes növények képesek mérgező vegyi anyagokat szintetizálni, hogy kivédjék a kórokozókat, növényevőket, vagy elnyomják a szomszédos növények növekedését. Különösen érdekes, hogy a fenolos vegyület, a galluszsav sebgyógyító, hidratáló, gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik.
A növények pusztulása továbbra is komoly veszélyt jelent a növényfajokra. Kereskedelmi szempontból a növényi másodlagos metabolitok gyógyászati és kozmetikai felhasználása magában foglalja ezen szerves vegyületek izolálását a természetesen termesztett, egész növény oldószeres extrakciójával. Sejtkultúrák használatával az iparágak számos növényt termeszthetnek, fenntartható növényi kivonatforrást teremtve a környezet megzavarása nélkül.