Az étrend hatása a pattanásokra

Az akne vulgaris az egyik leggyakoribb dermatológiai bőrbetegség világszerte. Korábbi egymásnak ellentmondásos publikációk után, az orvostudomány fejlődésének köszönhtően, bizonyítottan kimutatható, hogy a pattanások kialakulásában és súlyosbodásában a nyugati étrend is jelentős szerepet játszik.

Bizonyos populációknak történelmileg nem voltak pattanásaik: a kanadai inuitok, a dél-afrikai zulusok, a japán okinawaniak, a paraguayi Aché és a pápua Új-Guineai Kitavan-szigetiek. A pattanások megjelenése ezekben a népcsoportokban annak tulajdonítható, hogy kultúrájukban egyre nagyobb tért nyert a nyugati táplálkozás, beleértve a feldolgozott ételeket, a tejtermékeket és a finomított cukrokat. A pattanások hiányoznak a Laron-szindrómában szenvedő serdülőknél is, ami egy örökletes növekedészavar, amely a növekedési hormon iránti érzékenységből adódik. Egyeseknél azonban akne alakul ki, ha inzulinszerű növekedési faktorral (IGF-1) kezelik, viszont megfigyelték, hogy a pattanások megszűnnek, amikor az IGF-1 adagolását csökkentik vagy abbahagyják.

Hogyan befolyásolhatja az étrend az akne patogenezisét és kezelését?

A pattanás patogenezise négy kulcsfontosságú tényezőnek tulajdonítható:
► túlzott faggyútermelés
► a Cutibacterium acnes (korábban Propionibacterium acnes ) baktériumok hiperproliferációja,
► a pilosebaceus tüszők hiperkeratinizációja,
► gyulladásos mechanizmusok.

A túlzott faggyútermelés az androgén hormonok és az IGF-1 fokozott aktivitása miatt következik be. A leucin, a hús- és tejfehérjékben gyakori aminosav, szintén aktiválja az mTORC1-et. Az inzulinszerű növekedési faktor-1 emeli az androgénszintet is, ami viszont növeli az IGF-1 endogén szintjét, pozitív visszacsatolási ciklust képezve, amely növeli a faggyútermelést. Az IGF-1 növeli a szterin-válaszelem-kötő protein-1 expresszióját is, ami serkenti a faggyútermelést a sebocitákban.

Az orvos kozmetikai akne terápiák számos mechanizmuson keresztül hatnak a pattanások patogenezisének négy kulcsfontosságú tényezőjének kombinációja ellen.

Étrendek és pattanások

► Mediterrán étrend: alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú és zöldségfélék és mérsékelt halfogyasztás jellemzi.
► Ketogén étrend: magas zsír- és alacsony szénhidrátfogyasztás határozza meg.
► Paleo étrend: magas hús, valamint nagyon alacsony tej- és cukorfogyasztás jellemzi.

Különböző étrendek összefüggései a pattanásokkal szemben

► Alacsony GL glikémiás terhelésű alacsony GI glikémiás indexű étrend: Csökkenti a szabad androgéneket, növeli az IGFBP-3 értéket és csökkenti az IGF-1 szintet, ami bizonyítottan csökkenti az aknék és pattanások megjelenését, a már meglévők mennyiségét és súlyosságát.
► Tejtermékek fogyasztása: A tej és tejsavófehérjék növelik az inzulin és az IGF-1 szintjét, amik bizonyítottan hozzájárulnak az aknék és pattanások elszaporodásához a bőrön.
► Zsírok és zsírsavak: Az omega-3 zsírsavak csökkentik az IGF-1 szintet és gátolják a gyulladást elősegítő leukotrién B4-et. Az omega-3 zsírsav és a γ-linolsav bizonyítottan csökkenti az aknés elváltozásokat.
► Ketogén étrend: Csökkenti a gyulladásos markereket és az IGF-1 szintjét, ami bizonyítottan csökkenti az aknés bőrelváltozásokat.
► Vegetáriánus és vegán étrend: Az mTORC1 aktivációja csökkent, ami a gyulladásgátló nukleáris faktor-κB csökkenését eredményezi. Nincs jelentős bizonyíték arra nézve, hogy a vegán vagy vegetáriánus étrend csökkentené a pattanások megjelenését.
► Probiotikumok: A bakteriocinszerű gátló anyagok termelése javíthatja a glükóz anyagcserét és az inzulinszintet, emelheti a gyulladáscsökkentő zsírsavak szintjét. Probiotikus táplálékkiegészítők használatáról korai tanulmányok ígéretes eredményeket publikáltak a pattanásos elváltozások csökkentésében.

Glikémiás index (GI) és glikémiás terhelés (GL)

Az élelmiszerek glikémiás indexe (GI) a vércukorszint emelkedését jelenti a tiszta glükózhoz képest, 2 órával az élelmiszer elfogyasztása után. A glikémiás terhelés (GL) azt jelzi, hogy az elfogyasztott élelmiszer mennyire képes növelni a vércukorszintet.
Az alacsony glikémiás indexű étrendnél minimálisra kell csökkenteni vagy egyéni egészségi állapottól függően teljesen el kell hagyni a feldolgozott húsok, a szalonna, a hozzáadott cukor és a finomított gabonafélék fogyasztását és törekedni kell az alacsony szénhidráttartalommal rendelkező élelmiszerek fogyasztására. A magas glikémiás indexű és a magas glikémiás terhelésű étrend bizonyítottan befolyásolja a pattanások kialakulását és súlyosbodását.
Például az alacsony glikémiás terhelésű (GL) étrend csökkenti a szabad androgén indexet és növeli az inzulin-növekedési faktort megkötő protein-3-t, míg az alacsony glikémiás indexű (GI) és alacsony glikémiás terhelésű (GL) étrend az IGF-1 szintet is csökkenti.

Ketogén diéta vagy ketogén étrend

A szénhidrát bevitel drasztikus csökkentésére, valamint a zsír- és fehérjefogyasztás fokozására épül, a szervezet az energiát a glükóz helyett ketonokból nyeri. Ezt a folyamatot ketózisnak nevezik. A ketózis a szervezetben akkor alakul ki, amikor a szénhidrátbevitel drasztikusan lecsökken, a szervezet szénhidrát raktárai kiürülnek és már nincs elég a megfelelő vércukorszint fenntartásához. Ahogy fogy a cukor, a cukor szállításáért felelős inzulin (zsírraktározó hormon) helyett glukagon nevű “zsírbontó” hormon választódik ki. A zsír a májban ketontestekké alakul és máris nagyobb fordulatszámra kapcsoltunk. Egy olyan tápláló energiaforrást kapunk, amelyet testünk szinte valamennyi sejtje képes hasznosítani és a szénhidráthoz képest több mint kétszer annyi energiát szabadít fel. A ketogén étrendről kimutatták, hogy bizonyítottan csökkentik a pattanást okozó gyulladásos markereket és az IGF-1 szintjét.

Tejtermékek

A tejfogyasztása növeli az IGF-1 szintet. A tehéntejfehérje nyolcvan százaléka kazein, a fennmaradó 20% pedig tejsavófehérje. A tejsavófehérjék döntően felelősek a tej inzulininotrop hatásáért, míg a kazein nagyobb mértékben stimulálja az IGF-1-et, mint a tejsavó. A hiperinsulinémia, például a tejsavó fehérjék inzulininotróp hatása miatt, szintén növeli az IGF-1 szintet, ami bizonyítottan pattanások megjelenésével vagy a meglévők súlyosbodásával jár.

Zsírok és zsírsavak

A nyugati étrend nagyobb arányban tartalmaz omega-6 és omega-3 zsírsavakat, mint a vadász-gyűjtögető paleo étrend és a hasonló halakban, vadakban és vadon élő növényekben gazdag étrend. Bizonyos étrendek, például a mediterrán étrend, ösztönzik a hal és az olívaolaj fogyasztását az esszenciális zsírsav bevitel növelése érdekében.
Az omega-3 zsírsavakról kimutatták, hogy csökkentik az IGF-1 mennyiségét, amely bizonyítottan szerepet játszik a faggyútermelésben és a follikuláris elzáródásban. Az omega-3 zsírsavak gátolják a gyulladásos leukotrién B4 szintézisét is, ami viszont csökkenti a gyulladásos pattanások kialakulását. A megnövekedett transz-zsír- és telített zsír-fogyasztás a pattanások fokozott megjelenésével és a már meglévők súlyosbodásával jár. Az aknés betegeknek előnyös lehet az omega-3 zsírsavban vagy a γ-linolsavban gazdag ételek fogyasztása, például a halfogyasztás révén.

Probiotikumok

Az elmúlt években a mikrobióta (mikrobiom) az emberi egészség és betegségek széles spektrumában kutatott tényezővé vált. Tekintettel a C. acnes pattanásokban betöltött szerepére, a bőr mikrobiota egyensúlyi állapota közrejátszik a pattanások kialakulásában és súlyosbodásában. A bél mikrobiomja szintén érdekes, mivel az aknés betegeknél kimutatták, hogy a keringő endotoxinok szintje nem található meg a kontrollokban. A probiotikumok hatással bírnak a pattanásokra is, beleértve a Streptococcus salivarius által termelt bakteriocin-szerű gátló anyagot, amely C. acnes baktérium gátlást eredményez, és bizonyíték van arra is, hogy a Bifidobacterium lactis javíthatja a glükóz anyagcserét és az inzulin szintjét. A bifidobaktériumokat a magas zsírtartalmú ételfogyasztás csökkentheti.
A bél mikrobiotája szerepet játszik a pattanások fiziológiájában is. Kimutatták, hogy a bél mikrobiota által termelt metabolitok kölcsönhatásba lépnek az mTOR jelátviteli útjaival, ami viszont befolyásolja a bél mikrobiota összetételét, és hatással van az akne patogenezisére.
A probiotikumok jótékony és jól tolerálható étrend-kiegészítők lehetnek a pattanásos betegek számára.

A diéták hatása a pattanások kezelésének hatékonyságára

Ahhoz, hogy az orális gyógyszeres kezelés hatékony legyen, fel kell szívódnia, be kell kerülnie a keringésbe, a célszövetbe kell juttatni és abszorbeálni kell. Ezt befolyásolják a gyógyszer jellemző tulajdonságai, valamint a gasztrointesztinális tartalom jelenléte és sajátos összetétele. A gyógyszer felszívódásának fontos jellemzői közé tartozik a gyomor -bél traktusban való oldhatóság és az enterociták permeabilitása. A gyomor-bélrendszer tartalma módosíthatja a gyógyszerek felszívódását, a gyógyszer oldhatóságát, a gyomor ürítési idejét és a gyomor-bélrendszer pH-szintjét, emészthetetlen komplexeket képezhet és versenyezhet az enterocita szállításért. A tejben lévő kalcium kelátot képez ami csökkenti számos antibiotikum vagy táplálékkiegészítő felszívódását.

Ásványi anyagok, vitaminok és savkötők

Az ásványi anyagok, például a kalcium, magnézium, cink, vas és alumínium kelátot képezhetnek ami számos antibiotikum rossz felszívódásához és hatékonyság csökkenését eredményezi.
A szájon át bevehető cink hosszú évek óta a potenciális akne ellenes terápiák része. A legújabb orvosi publikációk szerint a cink szedésével bizonyítottan csak enyhe javulás érhető el a pattanásos elváltozásoknál.

Összegzés

Összegezve tehát a legújabb orvosi publikációknak köszönhetően bizonyítékok vannak arra, hogy az étrend szerepet játszik a pattanások kialakulásában és a kezelésük hatékonyságában. Megelőzhető vagy csökkenthető a pattanások súlyosbodása az omega-3 zsírsavak rendszeres fogyasztásával, valamint alacsony glikémiás indexű (GI) és alacsony glikémiás terhelésű (GL) étrendekkel. A tej ronthatja az aknés elváltozások számát és súlyosságát. Pontosabban, a tejet fogyasztó egyéneknél a pattanások fellángolása összefüggésbe hozható a tejsavófehérjékkel és a kazeinnel az inzulininotróp és az IGF-1 útvonalakon keresztül, ami megmagyarázhatja, hogy más tejtermékek, például a vaj vagy a sajt miért nem mutattak összefüggést a pattanásokkal. Az alacsony glikémiás étrend kedvező javulást mutatott a pattanások kezelésében, az inzulinra és az IGF-1-re gyakorolt hatásuk miatt. A probiotikumok szedése ígéretesnek bizonyul a pattanások súlyosbodásának csökkentésében. Nefeledjük tehát, hogy az étrendünk jelentősen befolyásolja az aknés kezelések eredményességét és hatékonyságát.

HOGYAN KEZELJÜK AZ AKNÉT?

🚨 Nincs tartós aknémentesség professzionálisan, jól felépített otthoni bőrápolási rutin nélkül. Minden kimaradt lépés, minden rossz termék egy újabb pattanás előszobája. 🚨

❗️Hiába a legmodernebb kozmetikai kezelés vagy az okos „tudatos bőrápolás” – ha otthon impulzív módon, össze-vissza használsz mindent, a bőröd nem javul, csak tiltakozik. A bőr nem szereti a káoszt. És nem tud regenerálódni, ha te minden egyes nap újra felborítod az egyensúlyát.❗️

🚫 STOP: NE KEZELD TÚL A BŐRÖD!

Túl sok “gondoskodás” is lehet romboló. És a bőröd nem felejt.
❌ Túl sok sav és retinol ➡️ Bőrpír, hámlás, gyulladás, barrierkárosodás. A bőr nem acéllap, hanem szövet. És ha naponta marod, előbb-utóbb ellened fordul.
❌ Össze nem illő hatóanyagok ➡️ Niacinamid + C-vitamin? ➡️ Retinol + AHA? Az eredmény: irritáció, kipirosodás, keresztreakciók – és a bőr kiszámíthatatlan viselkedése. Nem minden keverék szinergia.
❌ Alkoholos, illóolajos termékek ➡️ Láthatatlan gyulladások, mikrosérülések, rosaceára hajlamosító hatás. Egy jó illat nem éri meg a gyulladt arcbőrt.
❌ Öndiagnózis – a legveszélyesebb tévút
Ami pattanásnak tűnik, lehet hogy:
🔸 rosacea,
🔸 periorális dermatitis,
🔸 vagy épp barrierdiszfunkció.
És amit aknéként kezelsz, azzal lehet, hogy csak mélyíted a problémát.

🧠 A BŐRBARRIER NEM ELLENSÉG. HANEM AZ UTOLSÓ VÉDVONALAD.

Amikor már nem csak pattanásaid vannak, hanem minden krém csíp, minden termék éget, a bőröd vörös, húzódik, fáj – akkor már nem aknéval küzdesz, hanem egy szétzilált, kétségbeesett barrierrel.

⚠️ A „csodaszerek” mögött sokszor csak illúzió van – és egy újabb gyulladás vár.

🔹Az influenszerek nem látják a bőröd mikrosérüléseit.
🔹A TikTok hackek nem elemzik a faggyú–víz egyensúlyod.
🔹A reklámok nem tudják, hányadik réteg savat kened magadra idén.

Ami másnak működött, nálad kárt okozhat. És ha már érzékeny vagy – még nagyobb lesz a baj.

💸 A túlkezelés a legdrágább hiba.

🔸Nemcsak pénzbe, de időbe, önbizalomba és bőröd strukturális épségébeis kerül.
🔸A regeneráció hónapokig tarthat – és a bőr nem mindig tér vissza eredeti állapotába.
🔸Heggel, pigmentfolttal, vagy krónikus érzékenységgel fizethetsz egy meggondolatlan döntésért.

✅ A MEGOLDÁS: SZEMÉLYRE SZABOTT, SZAKMAILAG ÉPÍTETT RUTIN.

🔹Ne vegyél meg mindent, amin az van: „aknéra jó”.
🔹Ne keverd a hatóanyagokat vaktában.
📌 Kérj bőrállapot-felmérést.
🎯 És építs egy rutint, amely:
🔸 tudományosan igazolt,
🔸 egymással szinergikus hatóanyagokat tartalmaz,
🔸a bőröd ritmusához igazodik, nem ellene dolgozik.
Ez az igazi bőregészség. Ez a valódi tudatos bőrápolás.

SZÉPSÉGMARKETING ÍGÉRETEK HELYETT VÁLASZD A TUDOMÁNY ALAPÚ KOZMETOLÓGIÁT: PALATINUS KOZMETIKA WEBSHOP