Molekuláris különbségek a különböző exoszómák között
Az exoszómák hordozta molekuláris „csomag” nagymértékben függ az eredeti sejttől. Néhány példa a kozmetikai szempontból releváns exoszómatípusok tartalmára:
Centella asiatica exoszómák:
A centella (Tigrisfű) egy tradicionális sebgyógyító növény, fő hatóanyagai a triterpén szaponinok: asiaticosid, madecassosid, asiatic acid, madecassic acid. A centella kalluszsejtjeiből nyert exoszómákban a vizsgálatok szerint kimutathatók ezek a molekulák (studiosante.pl), ami arra utal, hogy a vezikulumok felveszik a sejtplazmából a kis molekulasúlyú hatóanyagokat is. Ezen felül tartalmaznak növényi eredetű mRNS-eket és mikroRNS-eket, valamint fehérjéket, például stresszválasz fehérjéket és antioxidáns enzimeket. A centella exoszómák molekuláris profilja így egyszerre ad sebgyógyító jeleket (a triterpén komponensek révén) és gyulladáscsökkentő/genomikai jeleket (az RNS-ek révén). Ez a komplexitás magyarázza erőteljes bőrnyugtató hatásukat és a barrier-regenerációt. Például a madecassosid és asiaticosid közvetlenül is stimulálja a kollagén szintézist a dermális fibroblasztokban (pmc.ncbi.nlm.nih.gov), tehát a centella exoszóma egy „természetes koktél” ezen vegyületekből nano-hordozóba csomagolva.
Rózsa (Rosa damascena) exoszómák:
A rózsa őssejt-extraktumok népszerűek a kozmetikában, de exoszóma formában különösen érdekesek. A damaszkuszi rózsa exoszómák összetétele tartalmaz növényi növekedési faktor-szerű fehérjéket, flavonoidokat (a rózsaszirom gazdag flavonoidokban, melyek antioxidánsok), és valószínűleg specifikus növényi mikroRNS-eket. Egy 2023-as tanulmányban az RSCE exoszómák bizonyos RNS-eiről derült ki, hogy képesek csökkenteni a tirozináz enzim aktivitását (ez a pigmentképzés kulcsenzime), ezzel magyarázható a melanintermelés-csökkenés (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Bár a pontos molekulák nincsenek meghatározva, feltételezhető, hogy olyan növényi mikroRNS-ek, mint amilyeneket más növényi exoszómákban (pl. rizsben) is találtak, melyek kereszthatást gyakorolnak az emlős sejtekkel. Továbbá, a rózsa exoszómák tartalmazhatnak illóolaj komponenseket is a membránjukban – apró mennyiségben – hiszen a rózsaolaj lipid jellegű molekulái beépülhetnek a vezikulumok lipidrétegébe. Ezek az illóolaj molekulák (pl. geraniol) antibakteriális és aromaterápiás hatásúak lehetnek. Összességében a rózsa exoszómák molekuláris csomagja egy rejuvenáló, depigmentáló és védő hatásokkal összefüggő mix.
Lactobacillus (probiotikus) exoszómák:
A baktériumok exoszómái tartalmazzák a baktérium sejtfalának és membránjának jellegzetes alkotóit. A Gram-pozitív Lactobacillus esetén ilyen a lipoteikolsav (LTA), ami egy glicerin-foszfát polimer, a baktérium membránhoz rögzül és erős immunmoduláns – jelenléte az exoszómák felszínén kimutatható volt (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Az LTA a Toll-like receptor 2 (TLR2) liganduma, így amikor a Lactobacillus exoszóma a bőrbe jut, a keratinociták és dendritikus sejtek TLR2 receptorai felismerik, és reakcióba lépnek vele. Érdekes módon a L. plantarum LTA “szelídebb” immunválaszt indukál, mint pl. a patogén S. aureus LTA – sőt kifejezetten jótékony, gyulladást mérséklő citokinkörnyezetet teremt (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). A laktobacillus exoszómákban ezen kívül vannak bakteriális enzimek (pl. proteázok, amelyek lebontják az elhalt sejteket vagy biofilmeket a bőrön), kis mennyiségű baktérium DNS és RNS (ezek is immunrendszeri szenzorokat aktiválhatnak, pl. TLR9). Tartalmazhat továbbá különféle metabolitokat, amiket a baktérium termelt – pl. tejsavat (amely hidratáló hatású és enyhén hámlasztó). Tehát a Lactobacillus exoszóma molekuláris tartalma egyesíti a mikrobiális eredetű immunmodulátorokat és a metabolikus termékeket, melyek együtt eredményezik a bőrre kifejtett pozitív hatást (pl. barrier erősítés, gyulladáscsökkentés, anti-aging).
Humán őssejt/fibroblaszt exoszómák:
Végül érdemes kitérni a humán sejtek exoszómáinak tartalmára. Ezek hordozzák a sejtek által termelt növekedési faktorokat (pl. bFGF, VEGF, HGF), amelyek a bőrsejtek növekedését és új erek képződését segítik. Emellett tele vannak humán mikroRNS-ekkel, melyek közül sok kifejezetten az öregedéssel összefüggő génekre hat. Például a fiatal donorok mesenchymális őssejtjeinek exoszómái gyakran tartalmaznak anti-szeneszcencia hatású miRNS-eket (amik gátolják azokat a molekulákat, amik a sejtöregedést okozzák) (jddonline.com). Egyes kutatásokban kék fénnyel stimulálták a sejteket, hogy bizonyos miRNS-ek (pl. miR-135b, miR-499a) szintje megemelkedjen az exoszómákban, és így még hatásosabbak legyenek a sebgyógyulásbaN (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). A humán exoszómák továbbá olyan proteineket is tartalmaznak, mint hőshock-fehérjék, extracelluláris mátrix darabkák (pl. fibronectin), és membránjukon ott vannak az adhéziós molekulák (integrinek), amik segítenek a célsejtekhez való kötődésben. Mindez együtt egy nagyon erős “regenerációs koktélt” alkot. A humán exoszómák molekuláris szempontból a legösszetettebbek és leginkább célzottak a humán bőr igényeihez, ezért is várják tőlük a legnagyobb klinikai hatást.
Szintetikus exoszóma-mimetikumok tartalma:
Ezeknél a tartalom teljes mértékben tervezett. Például a PromoItalia V-TECH szintetikus exoszómái polinukleotid láncokat hordoznak – amelyek a lazac spermiumból kivont DNS fragmentumok (ez a PDRN) – egy biokompatibilis lipidburokban (webpromoitalia.co.uk). A PDRN a bőrben a purinerg receptorokon hatva elősegíti a sejtek regenerációját és a vérellátást. A mesterséges hordozó membránjába akár peptideket is lehet ágyazni; nem tudjuk a pontos receptúrát, de pl. receptor-ligandumokat lehet belerakni, hogy a sejtekhez kötődjön. Szintén rakható bele C-vitamin vagy retinol, de ezek általában nem nanoveszikulát igényelnek. A jövőben a szintetikus exoszómák tartalmazhatnak akár CRISPR/Cas9 génszerkesztő molekulákat is vagy más high-tech komponenst, de a jelenlegi kozmetikai alkalmazásokban inkább a már bevált kozmetikai hatóanyagok nanoszállítóiként működnek.
Összességében tehát óriási molekuláris különbségek lehetnek attól függően, honnan származik egy exoszóma. Ez magyarázza, hogy a hatásprofiljuk is különböző: a növényi és bakteriális exoszómák több “idegen nyelvű” molekulát hordoznak, így általánosabb vagy immunmediált hatást fejtenek ki, míg a humán exoszómák kifejezetten “emberi nyelvű” üzeneteket visznek, ezért direkt regenerációt indítanak el. A kozmetikai termékfejlesztők ezt figyelembe véve választják ki a forrást attól függően, hogy mit szeretnének elérni a bőrben.
🧴 Otthoni támogatás 2%-os Lactobacillus exoszómával
A kezelések közötti időszakban ajánlott a 2%-os Lactobacillus exosome szérum rendszeres használata. Ez a reparáló, barriererősítő hatású szérum intelligensen kommunikál a bőrrel, elősegíti a mikrobióta egyensúlyát, csökkenti a gyulladásos válaszokat, és támogatja a hámsejtek regenerációját. Nem lakossági termék, hanem orvoskozmetikai kategóriába tartozik, így nemcsak hatékonyabb, de biztonságosabb is érzékeny, kipirosodásra hajlamos vagy barrierkárosodott bőrre.
