| |

Ethylhexyl Dimethyl PABA – Padimate O

Az Ethylhexyl Dimethyl PABA (Padimate O) egy kémiai UVB-szűrő, amelyet UVB sugarak (280-315 nm) elnyelésére használnak, és széles körben alkalmaznak napvédő krémekben. Az EU-ban és az USA-ban engedélyezett, de az elmúlt években felmerültek aggályok a biztonságosságával kapcsolatban, különösen az endokrin diszrupció és környezeti hatások terén. Továbbá több aggály is felmerült, különösen fotoinstabilitása, bőrön keresztüli felszívódása, szabadgyök-termelése és hormonális hatásai miatt.


UV-védelem

  • Milyen sugarak ellen véd? Az Ethylhexyl Dimethyl PABA főként UVB-sugarak (280-320 nm) ellen nyújt védelmet. UVA elleni védelemben gyenge, ezért általában más fényvédő összetevőkkel kombinálják.

Tíltólistán!

EU: Nem teljes a tiltás, de szigorú szabályozás és a gyártók önkéntes eltávolítása miatt gyakorlatilag alig található meg.
⚠️ USA (FDA): Engedélyezett, de nagyon ritkán használják, mivel kevésbé hatékony és allergén hatásai miatt csökkent az alkalmazása.

Padimate O szabályozása az EU-ban

Az Európai Unió nem teljesen tiltotta be az Ethylhexyl Dimethyl PABA-t (Padimate O) a fényvédőkben, de szigorúan korlátozta a használatát.

A korlátozás oka:

  • Bőrirritációt és fotoallergiás reakciókat okozhat.
  • Fotodegradáció során toxikus melléktermékeket képezhet, amelyek DNS-károsodáshoz és oxidatív stresszhez vezethetnek.
  • Bizonyos kutatások szerint endokrin zavarokat is okozhat, de ennek bizonyítása még további vizsgálatokat igényel.

Az EU szabályozás nem teljes betiltás, de a gyártók többsége eltávolította a termékeiből, mivel egyre több fogyasztó allergiás reakciókról számolt be.

Padimate O szabályozása az USA-ban

  • Az USA-ban az FDA továbbra is engedélyezi a Padimate O használatát fényvédőkben, de kevés gyártó alkalmazza.
  • Az FDA nem tekinti különösen veszélyesnek, viszont a felhasználása jelentősen csökkent az elmúlt években, mivel:
  • A modern UV-szűrők (pl. Mexoryl SX, Tinosorb M) hatékonyabb és biztonságosabb alternatívát kínálnak.
  • Allergiás reakciók miatt sokan elkerülik.
  • Fotoinstabilitása miatt nem nyújt megfelelő védelmet hosszú távon.

Fotostabilitás

  • Fotoinstabil vagy stabil? A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Padimate O fotoinstabil, ami azt jelenti, hogy napfény hatására bomlani kezd, és olyan melléktermékek keletkezhetnek, amelyek káros hatással lehetnek a bőrre.
  • Fototoxikus és fotoinstabil lehet hosszú távú UV-expozíció esetén (PMC study, 2019).
  • Egy kutatás szerint (Sowman, 2022) az Ethylhexyl Dimethyl PABA gyorsan lebomlik, ha nincs megfelelő fotostabilizáló összetevővel kombinálva. A stabilitása javítható antioxidánsokkal és UV-szűrő kombinációkkal, például Tinosorb M vagy Bis-Ethylhexyloxyphenol Methoxyphenyl Triazine (BEMT) alkalmazásával. Forrás: Sowman, 2022
  • Egy 2023-as kutatás szerint a Padimate O bomlásakor olyan reaktív oxigénformák (ROS) keletkezhetnek, amelyek oxidatív stresszt váltanak ki, és károsíthatják a bőrsejteket, valamint a DNS-t (Nitulescu et al., 2023).
  • Más tanulmányok kimutatták, hogy UV-sugárzás hatására bomlástermékei fokozhatják a bőrrák kialakulásának kockázatát azáltal, hogy mutációkat okoznak a sejtekben (Mohuiddin, 2019).
  • Egy 2021-es kutatás megállapította, hogy a nem fotostabil UV-szűrők bomlástermékei akár bőrgyulladást és allergiás reakciókat is okozhatnak (Siamidi & Vlachou, 2021).

Bizonyított Káros Hatások

Milyen bőrkárosodást okozhat?

  • Fokozott bőröregedés (fotóöregedés)
  • Gyulladások, bőrpír és irritáció
  • Bőrsejtek oxidatív károsodása
  • DNS-mutációk miatti potenciális rákkockázat

Felszívódás a bőrön keresztül

Bár korábban azt gondolták, hogy a Padimate O csak a bőr felszínén marad, az újabb kutatások kimutatták, hogy bőrön keresztül is felszívódhat, és bejuthat a véráramba.

  • Egy 2016-os tanulmány szerint a Padimate O és más szerves UV-szűrők bizonyos mértékig felszívódhatnak a bőrön keresztül, és akár a vizeletben és a vérben is kimutathatók (Phadungsaksawasdi & Sirithanabadeekul, 2016).
  • Egy másik kutatás pedig arra figyelmeztet, hogy a bőrre kerülve akár bőrön keresztüli hormonális hatásokat is kiválthat (Egambaram et al., 2019).

Egészségügyi kockázatok felszívódás esetén

  • Hormonális rendszert érintő hatások (endokrin diszruptor hatás)
  • Összefüggésbe hozható allergiás reakciókkal
  • Lehetséges hatás a májra és vesére, mivel a bomlástermékek ezekben a szervekben is megjelenhetnek

Fototoxicitás és allergiás reakciók

  • Az Ethylhexyl Dimethyl PABA bizonyos esetekben fototoxikus lehet, különösen az érzékeny bőrű egyéneknél. Ritka esetekben kontakt allergiás reakciókat is kiválthat, de ez kevésbé gyakori, mint más kémiai UV-szűrők (pl. oxybenzone). Forrás: Ekstein & Hylwa, 2023 
  • Bőrérzékenységi és allergiás reakciók ritkák, de előfordulhatnak, különösen PABA-érzékeny egyéneknél. Egy 2006-os tanulmány a Contact Dermatitis-ben alacsony szenzitizációs kockázatot talált. Forrás: (Basketter, D. A., et al. (2006). Skin sensitization risk assessment for sunscreen ingredients. Contact Dermatitis, 55(4), 220-229.)
  • Egy Mayo Klinika által végzett fotopatch tesztben (2000–2005) Padimate O a második leggyakoribb UV-szűrő volt, amely fotoallergiás reakciókat váltott ki – csak a Benzophenone-4 okozott több reakciót. New York Egyetem fotokontakt allergia vizsgálata szintén Padimate O-t az egyik leggyakoribb allergizáló UV-szűrőként említette (A CONTACT SENSITIZING UV FILTERS IN SUNSCREEN).

Szabadgyök-termelés és oxidatív stressz

A Padimate O egyik legaggasztóbb tulajdonsága, hogy UV-sugárzás hatására szabadgyököket termel, amelyek hosszú távon károsíthatják a bőrt és a sejtek genetikai állományát.

  • Egy 2021-es kutatás megállapította, hogy a Padimate O reaktív oxigéngyököket (ROS) generál, amelyek elősegíthetik a bőrrák kialakulását (Serpone, 2021).
  • Egy másik kutatásban kimutatták, hogy ezek a szabadgyökök roncsolhatják a kollagént és az elasztint, ami gyorsabb ráncosodáshoz vezethet (Saini, 2018).
  • Oxidatív stressz révén akár a bőr immunvédelmét is gyengítheti, ami fokozza a különböző bőrbetegségek (pl. dermatitisz, ekcéma) kialakulásának kockázatát (Palm & O’Donoghue, 2007).
  • Bőrgyulladás és irritáció – A lebomlás során képződő reaktív oxigénfajták (ROS) gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a bőrben. A 2019-es kutatás szerint az oxidatív stressz elősegítheti az olyan bőrbetegségek kialakulását, mint az akne, az ekcéma vagy a rosacea​.

Hormonrendszerre gyakorolt hatás (Endokrin diszruptor hatás)

  • Több kutatás is kimutatta, hogy a Padimate O endokrin diszruptorként viselkedhet, vagyis megzavarhatja a hormonháztartást.
  • Állatkísérletekben kimutatták, hogy a Padimate O hosszú távú expozíciója hatással lehet a reprodukciós rendszerre is (Huynh, 2020).
  • Egy 2019-es tanulmány szerint a Padimate O ösztrogénszerű hatást mutatott laboratóriumi vizsgálatok során, ami zavarhatja a természetes hormonális működést (Mohiuddin, 2019).
  • Egy másik kutatás szerint bizonyos mennyiségben beleszólhat a pajzsmirigy hormontermelésébe is, ami anyagcsere-zavarokhoz vezethet (González et al., 2008).
  • Egyes vizsgálatok szerint toxikus hatása lehet vízi élőlényekre, mivel lebomlási termékei bioakkumulációt mutathatnak algákban és halakban. Forrás: Rodil et al., 2009

Mennyire biztonságos a Padimate O?

Bár a Padimate O hatékony UVB-szűrő, a kutatások alapján komoly aggályok merültek fel a használatával kapcsolatban:
✅ UVB-védelemben hatékony, de UVA ellen nem megfelelő, ezért kombinációkban alkalmazzák.
❌ Fotoinstabil – bomlásakor káros anyagok keletkeznek (más UV-szűrőkkel kombinálva stabilabbá tehető).
❌ Szabadgyököket termel, ami növeli az oxidatív stresszt
❌ Felszívódhat a véráramba és zavarhatja a hormonrendszert
❌ Ritkán allergiás reakciókat és bőrgyulladást okozhat, de nem a leggyakoribb allergizáló UV-szűrő.
✅ Nincs jelentős hormonális aktivitása az eddigi kutatások alapján.
⚠️ Lehetséges környezeti kockázatok, különösen vízi ökoszisztémákban.


🔗 Hivatkozások és Teljes Tanulmányok

  1. Levy, 2001 – UV Filters 
  2. Sowman, 2022 – Photostability Study 
  3. Rodil et al., 2009 – Sunscreen Agents Toxicity 
  4. Ekstein & Hylwa, 2023 – Sunscreen Allergies
  5. Environmental Working Group (EWG). Sunscreen Ingredient Safety: Padimate O
  6. Gascon, P., & Miranda, M. A. (2001). Photostability of the sunscreening agent 2-ethylhexyl 4-(dimethylamino)benzoate. Journal of Photochemistry and Photobiology A: Chemistry, 143(1), 65-69
  7. Schlumpf, M., Kypke, K., Voumard, M., & Durrer, S. (2004). Endocrine active chemicals in the environment: effects on the development of the reproductive system in animals and humans. Pure and Applied Chemistry, 76(4), 835-851
  8. U.S. Food and Drug Administration (FDA). (2019). Draft Guidance for Industry: Testing for Absorption of Topically Applied Sunscreen Active Ingredients
  9. Matta, M. K., Zusterzeel, R., Pilli, N. R., et al. (2019). Effect of Sunscreen Application on Plasma Concentration of Sunscreen Active Ingredients: A Randomized Clinical Trial. JAMA, 321(20), 2052-2061
  10. Basketter, D. A., et al. (2006). Skin sensitization risk assessment for sunscreen ingredients. Contact Dermatitis, 55(4), 220-229
  11. Gago-Ferrero, P., et al. (2015). Occurrence and distribution of UV filters in marine sediments from the Spanish Mediterranean coastal waters. Science of the Total Environment, 518-519, 445-453
  12. Nitulescu et al., 2023
  13. Serpone, 2021
  14. Egambaram et al., 2020
  15. Mohiuddin, 2019

Similar Posts