A bőr szerkezete
A bőr állandóan változó, dinamikus szerv, mely három fő rétegből – az epidermiszből, a dermiszből és a szubcutiszból – áll, s ezek mindegyikét több alréteg alkotja. A bőrfüggelékek – mint a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek – szintén sokféle szerepet játszanak a bőr általános működésében.
Epidermisz
Az epidermisz a bőr legkülső rétege, amit látunk és tapintunk, ez véd meg bennünket a mérgező anyagoktól, a baktériumoktól és a folyadékvesztéstől. Az epidermisz keratinocita sejtek alkotta 5 alrétegből áll. Ezek a sejtek a legbelső bazális rétegben képződnek, és a természetes hámlás következtében a bőrfelszín felé vándorolnak. A folyamat során a sejtek megérnek és egy sor változáson mennek keresztül. Ezt a jelenséget hívjuk keratinizációnak (vagy szarusodásnak), és ez teszi megkülönböztethetővé az egyes alrétegeket.
- Bazális réteg (stratum basale): A legbelső réteg, amelyben a keratinocita sejtek termelődnek.
- Tüskés réteg (stratum spinosum): A keranitociták keratint (fehérje rostokat) termelnek, és orsó alakúvá válnak.
- Szemcsés réteg (stratum granulosum): Megkezdődik a keratinizáció – a sejtek kemény szemcséket termelnek, amelyek felfelé tolódva keratinná és epidermális lipidekké alakulnak.
- Fénylő réteg (stratum lucidum): A sejtek szorosan egymáshoz préselődnek, ellaposodnak és megkülönböztethetetlenekké válnak.
- Szaruréteg (stratum corneum): Az epidermisz legkülső rétege, amely átlagosan 20 alrétegnyi ellaposodott, elhalt sejtrétegből áll, attől függően, hogy a test melyik bőrterületéről van szó. Ezek a halott sejtek fokozatosan lehullanak a bőrről a hámlás (desquamatio) során. A szarurétegben találhatóak a verejtékmirgyek pórusai és a faggyúmirigyek nyílásai is.
A szaruréteg sejtjeit epidermális lipidek kötik össze. Ezek a lipidek alapvető fontosságúak a bőr egészsége szempontjából: ezek képezik a bőr védekező barrier vonalát, és megkötik a nedvességet. A lipidek hiányában a bőr szárazzá válik és feszülő érzés, érdesség alakulhat ki.
Az epidermiszt vízből és lipidekből (zsírokból) álló emulzió borítja, ezt nevezzük hidrolipid filmrétegnek. A filmréteg, melyet a verejték- és faggyúmirigyek által kiválasztott anyagok tartanak fenn, segítenek a bőr rugalmasságának megőrzésében és újabb barrier réteget képeznek a bakériumok és gombák ellen.
A filmréteg vizes része, melyet védő savköpenynek nevezünk, többféle anyagot tartalmaz:
- Az izzadságból származó tejsavat és aminosavakat.
- A faggyúból származó telítetlen zsírsavakat.
- Aminosavakat, pirrolidin karboxil savat és más természetes hidratáló faktorokat (THF), amelyek főként a keratinizációs folyamat melléktermékeként jönnek létre.
A védő savköpeny adja az egészséges bőr enyhén savas, 5,4 és 5,9 közötti pH-értékét. Ez a környezet ideális:
- A bőrbarát mikroorganizmusok (a bőrflóra) szaporodásához és az ártalmas mikroorganizmusok elpusztításához.
- Az epidermális lipidek kialakulásához.
- A hámlás folyamatát irányító enzimeknek.
- A szaruréteg regenerálódásához sérülés esetén.
A test legnagyobb részén az epidermisz teljes vastagsága mindössze 0,1 mm körüli, de ennél számottevően vékonyabb a szem környékén (0,05 mm) és számottevően vastagabb (1 és 5 mm közötti) a talpon.
Dermisz
A dermisz a bőr vastag, rugalmas, de erős középső rétege, amely 2 alrétegből áll:
- Az alsó réteg (stratum reticulare): mély, vaskos terület, amelyet képlékeny határ választ el a szubcutisztól.
- A felső réteg (stratum papillare): határozott, hullámszerű határt képez az epidermisszel.
A dermis fő strukturális alkotóelemei a kollagének és az elasztikus rostok. Ezek kötőszövetek, amelyek erőt és rugalmasságot adnak, az egészséges, fiatalos megjelenésű bőr létfontosságú alkotóelemei. A rostok gélszerű (hialuronsavat tartalmazó) anyagba vannak beágyazódva, amelynek magas a vízmegkötő kapacitása és segít a bőr tömegének megőrzésében.
Az életmód és az olyan külső környezeti tényezők, mint a napsugárzás vagy a hőmérsékletváltozás, hatással vannak a kollagén- és elasztinszintre, illetve az ezeket körülvevő anyag szerkezetére. Ahogy idősödünk, a kollagén- és elasztintermelés lassul, és a bőr vízmegkötő képessége csökken. A bőr egyre kevésbé tűnik feszesnek és megjelennek a ráncok.
A dermisz kulcsszerepet játszik a test külső hatások és irritációk elleni védelmében, illetve a bőr legkülső rétegének belülről való táplálásában:
- Vastag, szilárd textúrája párnaként csillapítja a külső behatások erejét, sérülés esetén pedig, mivel kötőszövetet, például fibroblasztot és hízósejteket tartalmaz, begyógyítja a sebeket.
- Vérerekben gazdag, így táplálja az epidermiszt és eltávolítja a salakanyagokat.
- A faggyúmirigyek (amelyek faggyút, vagyis zsírt juttatnak a bőr felszínére), valamint a verejtékmirigyek (amelyek vizet és tejsavat szállítanak a bőrfelszínre) szintén a dermiszben találhatóak. Ezek a folyadékok együttesen alkotják a hidrolipid filmréteget.
A dermiszben találhatók még:
- A nyirokerek.
- Az érzőidegek végződései.
- A hajgyökerek: a hajhagymák, amelyekből a hajszálak kifejlődnek.
Szubkutisz (hypodermis)
A bőr legbelső rétege energiát tárol, miközben kipárnázza és szigeteli a testet.
Főbb alkotóelemei:
- Zsírsejtek (dipociták): párnaszerű csoportokban összecsomósodva.
- Speciális kollagén rostok (septa szövetek): laza és szivacsos kötőszövet, amely összetartja a zsírsejteket.
- Vérerek.
A szubcutiszban található zsísejtek száma a test különböző részein eltérő. A zsírsejtek eloszlása férfiak és nők esetében is eltér, akárcsak a bőr más részeinek szerkezete.
