Cetearyl olivate & Sorbitan olivate: a bőrbarát és biomimetikus emulgeátor páros
OLIVEM® 1000: Cetearyl Olivate & Sorbitan Olivate
A Cetearyl olivate és a Sorbitan olivate tipikusan együtt jelennek meg a formulákban, a legtöbben Olivem® 1000 néven ismerik ezt a párost. Szakmailag érdemes őket egy rendszerként kezelni, mert a valódi „bőrbarát” működésük nem külön-külön, hanem a kettő kombinációjából születik.
Mi ez pontosan? Emulgeáló vagy oldószer?
Ez egy nemionos, O/V (olaj a vízben) típusú emulgeáló rendszer, nem oldószer. Az a dolga, hogy stabilan összefogja a víz- és olajfázist, krémes, jól kenhető textúrát adjon, és közben a bőrrel „egy nyelvet beszélő” lipidszerkezetet építsen a készítményben.
Miből áll molekulárisan?
A Cetearyl olivate úgy képzelhető el, mint cetearyl-alkohol (zsíros alkoholok keveréke, főleg cetyl- és stearyl-láncok) olívaolajból származó zsírsavakkal képzett észtere. A Sorbitan olivate pedig sorbitol (cukoralkohol) olíva-zsírsavésztere. Mindkettőben közös, hogy a hidrofób részüket hosszú, a bőr lipidjeihez is hasonló szénláncok adják, a hidrofil részüket pedig „cukor-jellegű” fejcsoportok. Ez a kettős természet teszi őket jól tolerálhatóvá és stabil O/V emulgeálóvá.
Miért mondjuk rájuk, hogy biomimetikusak?
✧ Azért, mert ezek az emulgeátorok lamelláris, folyadékkristályos szerkezetet tudnak létrehozni a krémben. Ez a szerkezet rétegesen, „lipid-lapokként” rendeződik, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a stratum corneum (szaruréteg) saját ceramid–koleszterin–szabad zsírsav lamellái felépülnek. A lamelláris krémekben a víz és a lipidfázis nem durván keveredik, hanem finoman rétegzett mikro-architektúrát alkot, ezért a bőr felszínén is „barrier-szerűen” viselkedik.
✧ Kémiai értelemben az Olivem® 1000 nem tökéletesen biomimetikus, csak „szerkezetileg biomimetikus”, azaz a fizikai elrendeződést utánozza, nem feltétlenül a kémiai összetételt másolja le (bár kompatibilis vele). Az Olivem® 1000 szerkezete szuper (lamelláris), de a zsírsavprofilja nem 100%-ban azonos a humán barrierrel.
✧ Ez nem csak szépségipari marketing: Egy 2023-as humán vizsgálatban az Olivem® 1000-et használó folyadékkristályos O/V emulziók is irritáció nélkül növelték a hidratáltságot és csökkentették a TEWL-t legalább 10 órán át, ami pont a lamelláris, bőr-kompatibilis szerkezet klinikai lenyomata.
Aktív hatóanyag-leadás (Delivery System)
✧ Az Olivem® 1000 által létrehozott lamelláris szerkezet (az ún. „hagymahéj-modell”) nemcsak a vizet tartja meg, hanem képes a hatóanyagokat (pl. retinol, C-vitamin származékok) is a rétegek közé zárni.
✧ Ez egyfajta elhúzódó hatóanyag-leadást (slow release) tesz lehetővé. A hatóanyag nem „zúdul” rá a bőrre (ami irritációt okozhat), hanem a lamellákból fokozatosan szabadul fel, ahogy a krém beolvad a bőrbe. Ez csökkenti az aktívok irritációs potenciálját.
Szenzorika és pszichodermatológia: Amikor a fizika nyugtatja a bőrt
Sokan csak „kellemes bőrérzetnek” hívják, de szakmai szemmel itt egy nagyon komoly fizikai-kémiai folyamat, az úgynevezett tixotróp viselkedés zajlik, ami kulcsfontosságú a gyulladt vagy érzékeny bőr kezelésében.
✧ Mi történik a bőrön a másodperc tört része alatt? Az Olivem® 1000-rel készült krémek különlegessége, hogy a tégelyben gazdag, tömör szerkezetnek tűnnek, de amint a bőrrel érintkeznek, „intelligensen” reagálnak. A testhőmérséklet és a kenés mechanikai hatása (szaknyelven: nyíróerő) együttesen egy azonnali fázisváltást idéz elő: a krém viszkozitása hirtelen lecsökken, és szinte vizes, könnyed fluidummá válik.
✧ Miért több ez, mint egyszerű kényelem? Ez a technológiai tulajdonság közvetlen hatással van a bőr idegi válaszreakcióira (pszichodermatológia):
⚬ Azonnali hűtőhatás (Cooling Effect): Amikor a sűrű krém a kenés hatására „megtörik” és folyékonnyá válik, a benne lévő vízfázis egy része azonnal párologni kezd. Ez a mikroszkopikus párolgás hőt von el a bőrtől.
⚬ A viszketési inger blokkolása: A gyulladt, reaktív bőrön a melegségérzet gyakran felerősíti a viszketést és a fájdalmat. A tixotróp olvadásból származó hűsítő érzet azonban képes „felülírni” ezeket a jeleket. A hidegérzet nyugtatólag hat a receptorokra, így csökkenti a neurogén (idegi eredetű) gyulladást és a vakarózási kényszert.
✧ Tehát amikor azt érezzük, hogy a krém „megnyugtatóan hűs”, az nem csupán illúzió, hanem a biomimetikus emulgeátor fizikai viselkedésének terápiás mellékhatása: a formula szerkezete már azelőtt elkezdi nyugtatni a bőrt, hogy a hatóanyagok felszívódnának.
Meddig jut el a bőrben, és hogyan hat?
✧ Ezek a fizikailag biomimetikus emulgeátorok nem azért vannak, hogy mélyre penetráljanak, hanem hogy a felszínen és a szarurétegben stabil, „jó minőségű” lipid-környezetet adjanak. A lamelláris rendszer a bőrfelszínen és a szarurétegben rétegzett, barriermimetikus lipidfilmként rendeződik, így csökkenti a vízvesztést és stabilabb mikroklímát ad, csökkenti a mikrosérülések miatti vízvesztést, és egyfajta rendezett, fél-okkluzív védőfóliát képez, de nem fullasztóan, hanem a bőr saját lipidlogikáját követve. Ebből lesz az a jellegzetes érzet, hogy egy Olivem-es krém „nem ül rá a bőrre”, mégis tartós komfortot ad.
✧ Sejtszinten itt nem direkt receptor-aktiválás történik, hanem mikrokörnyezet-javítás. Ha a szaruréteg víztartalma és lipid-rendje helyreáll, a keratinociták differenciációja kedvezőbb irányba tolódhat/rendezettebbé válhat, a deszkvamáció normalizálódhat, és csökkenhet az irritációs terhelés, ami sok bőrállapotnál önmagában fenntartja a problémát.
Miért fontos ez sérült barrieren?
Sérült vagy reaktív barrieren a bőr lipidlamellái eleve lyukasak, a TEWL magas, és a gyulladásos mediátor-környezet is aktívabb. Ilyenkor egy krém nem csak „hatóanyag-szállító”, hanem konkrétan a barrier építőanyag-környezete. Ha az emulgeáló rendszer lamelláris és lipid-rokon, akkor a krém már önmagában is enyhíti a vízvesztést és a diszkomfortot, és nem növeli a bőr átjárhatósági stresszét.
A „Wash-out” effektus (Kimosódási hatás) elleni védelem
✧ A hagyományos emulgeátorok (pl. Sodium Lauryl Sulfate, de akár egyes erősebb PEG-ek is a krémekben) a bőrre kenve beépülhetnek a szaruréteg lipidjei közé. Amikor legközelebb vizet ér a bőr (pl. arcmosáskor), ezek az emulgeátorok „újraaktiválódnak”, emulgeálják a bőr saját lipidjeit, és kimossák azokat. Ez a wash-out effect.
✧ Az Olivem előnye: Mivel folyadékkristályos szerkezetet alkot, és stabilan beépül/tapad a szaruréteghez, sokkal kevésbé hajlamos erre az „újraemulgeálásra” és a saját lipidek kimosására. Ezért érződik tartósnak a hidratálás: nem csak ad, hanem nem vesz el a következő mosakodásnál.
És mi a helyzet a szintetikus emulgeátorokkal?
✧ A szakmai konszenzus szerint ezek az összetevők ép bőrön biztonságosak, de sérült barrieren az irritáció kockázata emelkedhet, ezért ott külön körültekintést igényelnek. Az ethoxilált (PEG-es) és zsíros alkohol-éter (ceteareth, steareth) típusú emulgeátorok nem „potenciálisan rosszak”, a kozmetikai biztonsági panelok szerint a PEG-származékok általában biztonságosak, ha nem irritáló formulában használják őket vagy sérült barrierű, érzékeny bőrön.
✧ A különbség inkább bőrbarrier-dinamikai. Az emulgeátorok/szurfaktánsok szerkezettől és dózistól függően képesek növelni a TEWL-t vagy megbolygatni a szaruréteg lipid-rendjét. Humán vizsgálatokban nemionos emulgeátorok között is akadt több, amely mérhetően növelte a TEWL-t ép bőrön, míg mások nem, tehát ez nem fekete-fehér, hanem „melyik, mennyit, milyen bőrön” kérdés.
✧ Az ethoxilált rendszerek bizonyos típusai/egyes formái detergensebb jellegűek lehetnek, és ha több lépésben, több termékben, hosszú távon ismétlődően kapja őket a bőr (tisztító, toner, szérum, krém, fényvédő), akkor egy eleve gyenge barrieren könnyebben alakul ki „alacsony fokú” irritáció és fokozott átjárhatóság. Itt nem arról beszélünk, hogy minden PEG rossz, hanem arról, hogy a bőr állapota és a teljes rutin összterhelése számít.
A lamelláris, olivate-típusú emulgeátorok előnye pont az, hogy kevésbé detergensek, inkább lipid-rekonstrukciót utánzó környezetet hoznak létre, ezért a rutin „bázis higiéniájának” részei tudnak lenni sérült, túlkezelt, mikrokomedós vagy neurogén irritációra hajlamos bőrben is.
Miért kell erről beszélni a diagnosztikai tévutak előtt?
Azért, mert a bőr állapotát nem csak a „fő aktívok” (retinoid, sav, C-vitamin) határozzák meg, hanem a háttér-formula is. Ha a rutin minden lépésében olyan funkcionális összetevők vannak, amelyek folyamatosan picit széthúzzák a lipidlamellákat vagy növelik a TEWL-t, akkor a bőr krónikusan „átjárhatóbb és gyulladásra hajlamosabb” lesz. Ezt a bőr sokszor úgy jelzi vissza, mint visszatérő gyulladás, mikro komedók, kipirosodás, szúró-csípő érzés, vagy „soha véget nem érő” reaktivitás. Ilyenkor tényleg nem az az első logikus lépés, hogy endokrinológushoz vagy táplálkozási coachhoz rohanunk, hanem az, hogy megnézzük, a bőr kap-e végre egy egyszerű, stabil, barrier-kompatibilis közeget. A bőr gyakran akkor reagál a legjobban, ha előbb csökkentjük a háttérben futó irritációt és barrier-terhelést.
Amíg ezt a lehetőséget nem tesszük a diagnosztikai gondolkodás részévé, addig könnyű belecsúszni abba, hogy egymást váltó, trendalapú, de nem barrier-kompatibilis formulákkal kísérletezünk. Ez a folyamatos irritációs és komedogén terhelés gyakran nem hagyja lezárulni az alacsony szintű gyulladást, így a bőr regeneratív stabilizálása is feleslegesen elhúzódik.
Összegezve: a Cetearyl olivate + Sorbitan olivate nem azért „luxus” emulgeátor, mert trendi, hanem mert szerkezetben és viselkedésben közelebb áll a bőr saját lipid-architektúrájához, így nem csak összefogja a krémet, hanem a bőr működéséhez is nyugodtabb, stabilabb mikroklímát teremt. Ez a különbség a „csak stabil krém” és a „barrierrel együtt dolgozó krém” között.
Források: (INCIDecoder), (hallstarbeauty.com), (Nature), (Plastic Surgery), (SAGE Journals), (PubMed), (Online Library)
