A bőr az a szervünk, amely állandó kapcsolatban áll a káros környezeti tényezőkkel, amelyek felgyorsíthatják az öregedési folyamatokat. A bőr öregedése a környezeti tényezők által meghatározott endogén és exogén tényezőktől, elsősorban az ultraibolya sugárzástól függ (fotoöregedés).
A kutató orvosok áttekintették az elérhető publikációk által biztosított ismereteket a bőröregedésről és a természetes biostimulátor csigaszekréciós-szűrlet bőrre gyakorolt hatásáról, összetételéről és alkalmazásáról. Az elemzések feltárták, hogy a csiganyálka olyan anyagokat tartalmaz, mint az allantoin, glikolsav, tejsav, kollagén, elasztin, extracelluláris mátrix metalloproteinázok, valamint ezek inhibitorai, antioxidáns enzimek, antimikróbális peptidek, nyomelemek stb.
Kimutatták továbbá, hogy a csiganyálka tartalmú készítmények alkalmazása jótékony hatással volt a bőr állapotára, többek között javítja a bőr hidratáltságát, normalizálja az epidermisz vastagságát, javítja a bőr szerkezetét, növeli a sejtproliferációs indexet, csökkenti a bőr elasztózisát, ill. csökkent hiperpigmentációt. Ezenkívül a csiganyálka regeneratív hatásmechanizmusa a különböző etiológiájú bőrgyógyászati problémákkal küzdő betegek elváltozásainak klinikai enyhülését eredményezte. Ezért elmondható, hogy a csiganyálka megfelelő koncentrációban egy erőteljes biostimulátor szuper-hatóanyag, és használata számos jótékony hatással van a bőrre.
Az öregedési folyamatot befolyásoló tényezők:
Az öregedés természetes biológiai folyamat, melynek során a sejtek biológiai aktivitása csökken, a regenerációs folyamatok lelassulnak, és változások következnek be az immunrendszer működésében.
A bőr az a szerv, amely tartósan ki van téve a környezeti tényezőknek, amelyek felgyorsíthatják az öregedési folyamatot, így az öregedéssel kapcsolatos változások (ráncok, megereszkedés, foltok) különösen láthatóvá válnak a bőrön.
Az öregedés mechanizmusainak megértése kulcsfontosságú az öregedési folyamat ellensúlyozására szolgáló módszerek és eszközök kidolgozásához.
A bőr öregedése függ többek között a szervezetben végbemenő genetikailag programozott változásoktól (endogén öregedés), valamint a környezeti tényezők, elsősorban az ultraibolya (UV) sugárzás (exogén öregedés, fotoöregedés) okozta változásoktól.
- Az endogén tényezők közül a bőr öregedését befolyásolják: genetikai tulajdonságok, életkor (időrendi öregedés), hormonok (menopauza), arckifejezés (mimika bőröregedés, mioaging).
- Az exogén tényezők a következők: ellenőrizetlen és túlzott UV-sugárzás, méreganyagok felhalmozódása a szervezetben, cigarettafüst, környezetszennyezés, nem megfelelő táplálkozás és oxidatív stressz (OS)
Exogén öregedés
• A bőr exogén öregedésének egyik jellegzetes változása a dermális papillák és epidermális sejtek ellaposodása, amely a 40-60 éves kortól felerősödik. A sejtek proliferációs képessége, valamint a sejtosztódást kiváltó ingerekre adott válasza is csökken.
• Egy másik, életkorral összefüggő változás a bőrben a faggyútermelés fokozatos csökkenése, ami a bőr védőgátjának gyengüléséhez vezet. Az epidermisz és az epidermális barrier működésében fellépő negatív zavarok közé tartozik a stratum corneum mennyiségi és minőségi lipidváltozása, valamint a filaggrin szintézis csökkenése.
• A bőr öregedésével a ceramidok mennyisége is csökken. Ennek során a ceramidáz aktivitás növekszik, míg a szintézisben részt vevő szfingomielináz aktivitása csökken.
• A lipidek, többek között a szterolok és trigliceridek csökkent mennyisége, valamint ezek oxigenizációja korlátozza a természetes hidratáló faktorok (NMF) termelődését. E zavarok következtében az epidermisz túlzottan kiszárad, hámlik, és elvékonyodnak az életképes hámrétegek.
• A dermisz öregedési folyamatával kapcsolatban megfigyelhető változás a fibroblasztok lecsökkent metabolikus aktivitása, ami ennek következtében a kollagénrostok mennyiségének csökkenéséhez és tulajdonságainak megváltozásához vezet. A genetikai tényezők hatására bekövetkező bőröregedési folyamatot illetően a III-as típusú kollagénrostok szintézise, kisebb mértékben az I-es típusú kollagénrostok szintézisének csökkenése megfigyelhető. Ennek eredményeként megváltozott az újonnan szintetizált kollagénszálak tulajdonságai. A szálak rugalmatlanok, merevek, kemények, gyűrődnek és véletlenszerűen oszlanak el, végső soron az arc megereszkedik.
• Ezenkívül az életkor előrehaladtával a bőr vérereiben is változások következnek be. Egyes erekben a fal megvastagodik, másokban elvékonyodik, ami a bőr színének megváltozásához vezet, amitől sápadttá válik.
• Előfordulhat, hogy a pigment egyenetlenül oszlik el az öregedő bőrön, a fotoöregedés jeleivel, ami a bőr elszíneződéséhez vezethet.
Exogén öregedés – fotoaging
Megfigyelték, hogy az exogén öregedés folyamatában, különösen az UV-sugárzásnak (UVA és UVB) való krónikus expozíció következtében, nő a bőr sejtjeinek száma, többek között: hízósejtek, makrofágok és egyéb gyulladásos sejtek.
• A szövettani felvételek a stratum corneum megvastagodását, az életképes epidermális rétegek elvékonyodását és a hullámos dermális-epidermális csomópont progresszív ellaposodását mutatják.
• A káros UVA sugárzás nemcsak a keranocitákat éri el, hanem az epidermális bazális rétegben található melanocitákat és a dermiszben lévő fibroblasztokat is.
• Az UVB sugárzás egyrészt serkenti a melanin és a D-vitamin szintézisét, azonban a túlzott UVB sugárzás gyulladásos reakciót eredményezhet a bőrben. A sugárzás behatol az epidermisz bazális rétegébe és a dermis felszíni rétegeibe, megzavarva a Langerhans-sejtek, a melanociták és a keratinociták működését.
• Az UV-sugárzás hatására megnövekszik a bőrben a ROS (Reaktív Oxigén Származékok) termelése, amely elősegíti az I. és III. típusú kollagén rostok előállításának csökkenését. A csökkent TGF-ß expresszió csökkenti a kollagéntermelést, ami elősegíti a mély ráncok kialakulását, az elszíneződéseket, a teleangiektáziát és a bőrszerkezet dúrva textúrájú elváltozásait.
• Az UV sugarak okozta morfológiai változások a Langerhans-sejtekben is előfordulnak, amelyek kulcsfontosságúak a bőr immunrendszere számára. A bőr immunrendszerének zavarai elősegítik a rák előtti állapotok és a bőrrák kialakulását, amelyeket gyakran diagnosztizálnak krónikusan és túlzottan UVR-sugárzásnak kitett betegeknél.
A csiganyálka szerepe a bőrgyógyászatban és a kozmetológiában
A csigák kétféle nyálkát termelnek: limozint és kriptozint. Ez utóbbi fontos hőszabályozó szerepet tölt be, befolyásolja a csiga testének hidratáltságát, valamint védi a testét a mechanikai sérülésektől és a külső környezeti hatásoktól.
A csiganyálka összetételének elemzése kimutatta, hogy: glikolsavat és tejsavat tartalmaz (~ 0,1%), allantoint (~0,5%), kollagént és elasztint (~0,3%), glikozaminoglikánokat (GAG), lektint és antimikrobiális peptideket (AMP), proteázgátlókat (1,3–1,8%) nyomelemeket és vitaminokat.
ALLANTOIN >>
Erős regeneráló tulajdonságai miatt az allantoin értékes alapanyag a bőrápolásban. Alacsony koncentrációban hidratáló hatást fejt ki. Kimutatták, hogy az allantoint tartalmazó készítmények használata növeli az “intercelluláris cementsűrűséget” és a bőr hidratáltságát, ami döntő fontosságú például atópiás dermatitisben és kontakt dermatitisben szenvedő betegek bőrápolásában. Kimutatták, hogy az allantoin elősegíti a sebgyógyulást azáltal, hogy serkenti a fibroblaszt proliferációt és az extracelluláris mátrix komponensek képződését. Továbbá az allantoint tartalmazó kozmetológiai készítmények kiegészítik a túlzott és abnormális keratózissal járó bőrbetegségek gyógyszeres kezelését, pl. ichthyosis és pikkelysömör.
GLIKOLSAV >>
A glikolsav egy α-hidroxisav, amely alacsony molekulatömegének és jó vízoldhatóságának köszönhetően könnyen behatol az epidermális bazális rétegbe.Számos bőrproblémával fel veszi a harcot, többek között csökkenti az elszíneződést, az akné utáni hegeket és ráncokat. A magasabb pH-jú glikolsav erős hidratáló tulajdonságokat mutat. Ezen túlmenően a glikolsav serkenti a fibroblaszt proliferációt, a kollagéntermelést, a rugalmas rostok helyreállítását, normalizálja az epidermisz rétegeinek vastagságát, kiegyensúlyozza a bőr színét, csökkenti az elszíneződést, valamint kisimítja és feszesíti a bőrt.
TEJSAV >>
A tejsav szintén az α-hidroxisavak csoportjába tartozik. Fiziológiailag jelen van az emberi szervezetben, mivel az izomszövetben és a bőrben lezajló anyagcsere-folyamatok mellékterméke. Vízben könnyen oldódik. A molekula nagyobb méretének köszönhetően a vegyület kisebb mértékben hatol be az epidermisz mélyebb rétegeibe. Hiperpigmentációs elváltozások, akné utáni hegek csökkentésére, valamint a szárazság jeleit mutató érzékeny és érett bőr ápolására használják. Ráadásul a desmoszomális kapcsolatok fellazítása révén a tejsav elősegíti más hatóanyagok bőrbejutását, így fokozza a kozmetológiai kezelés hatását. A tejsav használata a keratinizációs folyamat felgyorsulását eredményezi a felső epidermális rétegekben, és serkenti a keratinocitákat a csírarétegben, hogy sejtosztódáson menjenek keresztül.
PROTEÁZ INHIBÍTOROK >>
A csiganyálkának az öregedési folyamatot lassító jótékony hatását a mátrix metalloproteinek (MMP) szintézisére gyakorolt hatása és a proteáz inhibitorok jelenléte bizonyítja. Ez utóbbiak gátolják a proteolitikus enzimek aktivitását, amelyek szabályozzák a kollagén és elasztin lebomlását. A kollagénrostok lebomlását a kollagenázok (MMP-1) fokozott expressziója okozza, míg az elasztin lebomlását az elasztázok (MMP-2 és MMP-9) fokozott aktivitása indukálja. Az elasztikus és kollagén rostok pusztulása hozzájárul a ráncok kialakulásához, a bőr lazaságának növekedéséhez és a bőr feszességének elvesztéséhez. Mindazonáltal ezen vegyületek mindkét csoportja részt vesz az extracelluláris mátrix (ECM) rekonstrukció fiziológiai és patológiás folyamataiban, ami szerepet játszik az ECM kialakulásának és újjáépítésének elősegítésében, például a gyógyulási folyamatokban.
ANTIMIKRÓBÁLIS PEPTIDEK >>
Az antimikrobiális peptidek (AMP) a csiganyálka igen ígéretes vegyületei közé tartoznak. A csiganyálka antimikrobiális aktivitást mutat egyes baktériumtörzsek, pl. Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus és Escherichia coli esetében. A csiganyálka az érintett területeken lerövidítheti a gyógyulási időt, valamint megelőzheti a bakteriális felülfertőződést.
GLÜKOZAMINOGLIKÁNOK >>
A glükózaminoglikán (GAG) tartalma is jelentős a csiganyálka öregedésgátló hatása szempontjából. A GAG-ok fenntartják az intercelluláris anyag szerkezeti integritását, amely ennek következtében megfelelő rugalmasságot nyer. Ezek a makromolekulák nélkülözhetetlenek a sejtek megfelelő szerveződéséhez, funkcionalitásuk migrációjához és a növekedés szabályozásához. Tekintettel arra, hogy az alapanyag a tápanyagszállítás helye, az alkotóelemeinek, például a GAG-oknak a kémiai és/vagy fizikai tulajdonságaiban bekövetkező változások befolyásolják a sejtekben és a környező szövetekben zajló élettani és kóros folyamatokat. A GAG-ok még nagyon alacsony koncentrációban is képesek hidratáló hatásukat kifejteni. Ezenkívül ezek a vegyületek erősen hidrofilek és higroszkópos tulajdonságúak az uronsavak és a savas szulfát gyökök diszacharid egységekben való jelenléte miatti erősen negatív elektromos töltésből fakadnak. Ezek a vegyületek vonzzák a kationokat pl. A Na+ erős ozzomotikus aktivitást mutat, amely elősegíti a jelentős mennyiségű víz megkötését az intercelluláris anyagban, és a bőrben a nedvesség tartalékok létrehozását, ami növeli a bőr hidratáltságát és turgorát. A GAG-ok emellett elősegítik a bőr integritását és szabályozzák a tápanyagok szállítását. Amellett, hogy javítják a bőr hidratáltsági szintjét, támogatják az epidermális gátat, ezáltal növelik a bőr ellenálló képességét az exogén vegyületek káros hatásaival szemben.
A CSIGANYÁLKA ANTIOXIDÁNS HATÁSA
A vizsgálatok megerősítették, hogy a csiganyálka a szuperoxid-diszmutáz (SOD) és a glutation S-transzferáz (GST) jelenlétének köszönhetően antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a csiganyálka bőrön történő alkalmazása megakadályozza a ROS (reaktív oxigén származékok) képződését, többek között a szuperoxid- és hidroxil-gyökök képződését azáltal, hogy eltávolítja azokat a sejt környezetéből, így megvédi az oxidatív stressztől.
A CSIGANYÁLKA REGENERÁCIÓS HATÁSA
A csiganyálka regenerációs potenciálját számos helyreállító folyamatra gyakorolt hatása határozza meg. Serkenti az epidermális sejtek differenciálódását, valamint felgyorsítja a keratinociták (HaCaT) és a fibroblasztok migrációját a nem sérült területekről a gyulladásos folyamattal érintett területekre. A kivonat alkalmazását követően megnő a sejtadhéziós molekulák expressziója: az E-cadhedrin, a vinculin és a ß-1 integrin, amelyek a vándorló sejtek adhéziójáért és orientációjáért felelősek. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a csiganyálka jelentős hatással van a fibronektin szintézisére, amely glikoprotein stimulálja a sérülést követő szövetek helyreállítási folyamatát.
A bőrön használt orvos-kozmetikai csiganyálka klinikai hatásai
A csiganyálka népszerűsége a kozmetológiában és az orvostudományban számos tényezőnek köszönhető, többek között: non-invazív módszer és innovatív anyagnak tekinthető, használata biztonságos.
• A mély égési sérüléseket szenvedő betegeken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a csiganyálkát tartalmazó készítmények felgyorsítják a gyógyulást és gyorsabban csillapítják az égési sérülések okozta fájdalmat. Megállapították, hogy a készítmények alternatívát jelenthetnek az égési sérülések kezelésére hagyományosan használt krémekkel szemben. Ennél is fontosabb, hogy a csigaváladék-kivonatot tartalmazó krém helyi alkalmazása után nem figyeltek meg allergiás reakciókat.
• Felmérték a csiganyálka hatékonyságát az akut radiodermatitisz kezelésében az emlőrák miatt sugárkezelésen átesett nőknél. Bebizonyosodott, hogy a csiganyálka alkalmazása még hosszan tartó terápia esetén sem okoz nemkívánatos hatásokat, és nem zavarja a sugárterápiát. A csiganyálka készítmény gyógyászati vagy profilaktikus felhasználása ugyanolyan vagy még hatékonyabb, mint a standard kezelés. A csiganyálka hatása regeneratív mechanizmusa a sugárzással összefüggő elváltozások klinikai enyhülését eredményezte.
• Tribo et al. (2009) tanulmányt végeztek olyan II-es és III-as fototípusú bőrű nőkön (átlagéletkor 52), akik csiganyálkát tartalmazó emulziót alkalmaztak nappal és 40% csiganyálkát tartalmazó szérumot éjszaka a bőrön, 3 hónapig. A vizsgálat kimutatta a ráncok mélységének csökkenését. A vizsgálat előtt és a vizsgálat 90. napján vett bőrbiopsziás minták szövettani értékelése azt mutatta, hogy a csiganyálka-készítmény rendszeres alkalmazása az epidermisz vastagságának csökkenését, a keratinociták proliferációs indexének növekedését és az angiogenezis stimulálását eredményezte. Ugyancsak megfigyelhető volt a mikroerekkel rendelkező bőrméret-terület növekedése. A sekély és mély ráncok csökkenését, valamint a bőr rugalmasságának javulását a bőr hidratáltságának növekedését eredményezte. Ezen túlmenően, a kezelés befejezése után a betegek 40%-ánál csökkent mennyiségű hiperpigmentáció volt megfigyelhető, ami a fotoageing bőr gyakori klinikai megnyilvánulása.
• Egy másik tanulmányt a csiganyálka regenerációs tulajdonságainak értékeléséről végeztek Fabi et al. (2013). A vizsgálat azt mutatta, hogy a szem körüli bőr állapota és az ajkak állapota javult azon az oldalon, ahol a 40%-os csiganyálka-készítményt alkalmazták. A kontrollhoz képest a terápia 8. és 12. hetét követően a ráncok mélysége csökkent és a bőr simábbnak bizonyult. A jótékony hatás a termék használatának abbahagyását követő 2 hét elteltével volt látható. A betegek szubjektív véleménye szerint a kozmetikai készítmény alkalmazása javított rugalmasságot, hidratáltságot és simaságot eredményezett.
• Az orvos-kozmetikai csiganyálkát tartalmazó készítmények bőrre gyakorolt biostimuláló hatását Truchuelo és Vitale (2020) tanulmányai is dokumentálják. Az orvos-kutatók 20, 45-65 éves nő bőrregenerációjára gyakorolt hatását értékelték a 40% koncentrációjú csiganyálka tartalmú készítménynek egy sor nem ablatív frakcionált lézerrel kombinálva. Kezdetben a nők az első lézeres kezelést követően 7 napig napi 2 alkalommal, majd a második kezelés után naponta egyszer csak az arc egyik oldalára vitték fel a készítményt. Megállapították, hogy a transzepidermális vízveszteség 11%-kal csökkent, és csökkent a ráncok mélysége (kb. 38%-kal) az arc azon oldalán, amelyre csiganyálkás szérumot alkalmazták. A vizsgálatok igazolták, hogy a csiganyálkát tartalmazó készítmények alkalmazása csökkenti a lézerterápia által okozott nemkívánatos hatások kockázatát, többek között: bőrpír, égő érzés és szárazság.
Az orvos-kozmetikai csiganyálkát tartalmazó készítmények rendszeres használata invazív vagy non-invazív fiatalító kezelések alatt növelheti a kezelések hatékonyságát és eredményességét.
ÖSSZEGZÉS:
Az öregedés természetes folyamat, amelyben a szervezet sejtjeinek anyagcsere-aktivitása csökken, a regenerációs folyamatok lelassulnak, és változások következnek be az immunrendszer működésében. Az UVR-sugárzásnak kitett bőr különösen érzékeny azokra a folyamatokra, amelyek az extracelluláris mátrixon (ECM) belüli komponensek újraszerveződéséhez, valamint a sejtek működési zavarához és csökkent proliferációjához vezetnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a csiganyálka tartalmú készítmények alkalmazása pozitív hatással van a bőr állapotára, beleértve a bőr hidratáltságának javulását, az epidermisz vastagságának normalizálását, a bőr szerkezetének javulását, a sejtproliferációs index növekedését okozza.
Ezenkívül a csiganyálka hatása regeneratív mechanizmusa a különböző etiológiájú bőrgyógyászati problémákkal küzdő betegek elváltozásainak klinikai enyhülését eredményezte. Ezért elmondható, hogy a csiganyálka megfelelő koncentrációban (60-98%) kiváló szövet biostimulátor és alkalmazása számos jótékony hatással van a bőrre.
Forrás: https://jofa.ump.edu.pl/index.php/jofa/article/view/49
ORTHOMOLEKULÁRIS BŐRÉPÍTŐ TERÁPIA – SKIN BOOSTER KEZELÉSEK
Időpontfoglalás: 30/4955-255
Palatinus Kozmetika Kecskemét, Akadémia krt. 32.
