A bőrápolás tudománya

A bőr szerkezete

A bőr állandóan változó, dinamikus szerv, mely három fő rétegből – az epidermiszből, a dermiszből és a szubcutiszból – áll, s ezek mindegyikét több alréteg alkotja. A bőrfüggelékek – mint a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek – szintén sokféle szerepet játszanak a bőr általános működésében.

Epidermisz

Az epidermisz a bőr legkülső rétege, amit látunk és tapintunk, ez véd meg bennünket a mérgező anyagoktól, a baktériumoktól és a folyadékvesztéstől. Az epidermisz keratinocita sejtek alkotta 5 alrétegből áll. Ezek a sejtek a legbelső bazális rétegben képződnek, és a természetes hámlás következtében a bőrfelszín felé vándorolnak. A folyamat során a sejtek megérnek és egy sor változáson mennek keresztül. Ezt a jelenséget hívjuk keratinizációnak (vagy szarusodásnak), és ez teszi megkülönböztethetővé az egyes alrétegeket. 

  1. Bazális réteg (stratum basale): A legbelső réteg, amelyben a keratinocita sejtek termelődnek.     
  2. Tüskés réteg (stratum spinosum): A keranitociták keratint (fehérje rostokat) termelnek, és orsó alakúvá válnak. 
  3. Szemcsés réteg (stratum granulosum): Megkezdődik a keratinizáció – a sejtek kemény szemcséket termelnek, amelyek felfelé tolódva keratinná és epidermális lipidekké alakulnak. 
  4. Fénylő réteg (stratum lucidum): A sejtek szorosan egymáshoz préselődnek, ellaposodnak és megkülönböztethetetlenekké válnak. 
  5. Szaruréteg (stratum corneum): Az epidermisz legkülső rétege, amely átlagosan 20 alrétegnyi ellaposodott, elhalt sejtrétegből áll, attől függően, hogy a test melyik bőrterületéről van szó. Ezek a halott sejtek fokozatosan lehullanak a bőrről a hámlás (desquamatio) során. A szarurétegben találhatóak a verejtékmirgyek pórusai és a faggyúmirigyek nyílásai is.

A szaruréteg sejtjeit epidermális lipidek kötik össze. Ezek a lipidek alapvető fontosságúak a bőr egészsége szempontjából: ezek képezik a bőr védekező barrier vonalát, és megkötik a nedvességet. A lipidek hiányában a bőr szárazzá válik és feszülő érzés, érdesség alakulhat ki. 

Az epidermiszt vízből és lipidekből (zsírokból) álló emulzió borítja, ezt nevezzük hidrolipid filmrétegnek. A filmréteg, melyet a verejték- és faggyúmirigyek által kiválasztott anyagok tartanak fenn, segítenek a bőr rugalmasságának megőrzésében és újabb barrier réteget képeznek a bakériumok és gombák ellen. 

A filmréteg vizes része, melyet védő savköpenynek nevezünk, többféle anyagot tartalmaz

  • Az izzadságból származó tejsavat és aminosavakat.
  • A faggyúból származó telítetlen zsírsavakat.
  • Aminosavakat, pirrolidin karboxil savat és más természetes hidratáló faktorokat (THF), amelyek főként a keratinizációs folyamat melléktermékeként jönnek létre.

A védő savköpeny adja az egészséges bőr enyhén savas, 5,4 és 5,9 közötti pH-értékét. Ez a környezet ideális:

  • A bőrbarát mikroorganizmusok (a bőrflóra) szaporodásához és az ártalmas mikroorganizmusok elpusztításához.
  • Az epidermális lipidek kialakulásához.
  • A hámlás folyamatát irányító enzimeknek.
  • A szaruréteg regenerálódásához sérülés esetén.

A test legnagyobb részén az epidermisz teljes vastagsága mindössze 0,1 mm körüli, de ennél számottevően vékonyabb a szem környékén (0,05 mm) és számottevően vastagabb (1 és 5 mm közötti) a talpon. 

Dermisz

A dermisz a bőr vastag, rugalmas, de erős középső rétege, amely 2 alrétegből áll:

  • Az alsó réteg (stratum reticulare): mély, vaskos terület, amelyet képlékeny határ választ el a szubcutisztól.
  • A felső réteg (stratum papillare): határozott, hullámszerű határt képez az epidermisszel.

A dermis fő strukturális alkotóelemei a kollagének és az elasztikus rostok. Ezek kötőszövetek, amelyek erőt és rugalmasságot adnak, az egészséges, fiatalos megjelenésű bőr létfontosságú alkotóelemei. A rostok gélszerű (hialuronsavat tartalmazó) anyagba vannak beágyazódva, amelynek magas a vízmegkötő kapacitása és segít a bőr tömegének megőrzésében. 

Az életmód és az olyan külső környezeti tényezők, mint a napsugárzás vagy a hőmérsékletváltozás, hatással vannak a kollagén- és elasztinszintre, illetve az ezeket körülvevő anyag szerkezetére. Ahogy idősödünk, a kollagén- és elasztintermelés lassul, és a bőr vízmegkötő képessége csökken. A bőr egyre kevésbé tűnik feszesnek és megjelennek a ráncok.

A dermisz kulcsszerepet játszik a test külső hatások és irritációk elleni védelmében, illetve a bőr legkülső rétegének belülről való táplálásában

  • Vastag, szilárd textúrája párnaként csillapítja a külső behatások erejét, sérülés esetén pedig, mivel kötőszövetet, például fibroblasztot és hízósejteket tartalmaz, begyógyítja a sebeket. 
  • Vérerekben gazdag, így táplálja az epidermiszt és eltávolítja a salakanyagokat. 
  • A faggyúmirigyek (amelyek faggyút, vagyis zsírt juttatnak a bőr felszínére), valamint a verejtékmirigyek (amelyek vizet és tejsavat szállítanak a bőrfelszínre) szintén a dermiszben találhatóak. Ezek a folyadékok együttesen alkotják a hidrolipid filmréteget.

A dermiszben találhatók még:  

  • A nyirokerek. 
  • Az érzőidegek végződései.
  • A hajgyökerek: a hajhagymák, amelyekből a hajszálak kifejlődnek.

Szubkutisz (hypodermis)

A bőr legbelső rétege energiát tárol, miközben kipárnázza és szigeteli a testet. 

Főbb alkotóelemei

  • Zsírsejtek (dipociták): párnaszerű csoportokban összecsomósodva.
  • Speciális kollagén rostok (septa szövetek): laza és szivacsos kötőszövet, amely összetartja a zsírsejteket. 
  • Vérerek. 

A szubcutiszban található zsísejtek száma a test különböző részein eltérő. A zsírsejtek eloszlása férfiak és nők esetében is eltér, akárcsak a bőr más részeinek szerkezete.

Még szintén kedvelheted...